Jobb későn, mint soha!

By: | Tags: | Comments: 0 | szeptember 13th, 2018

Jobb későn, mint soha! –  Gondolatok a szív és érrendszeri betegségek megelőzéséről, kezeléséről

Szigorúan mosolygós, csupa szív kardiológus. Dr. Nagy Erzsébetet kérdeztük szívügyekről, megelőzésről, kezelésről, életmódról és arról, miért szeret a Sanitasban is gyógyítani.

 

  • Megkérdezték már Öntől, hogy: „Doktornő, a maga szíve sose fáj?”

Nem J. A betegeim időnként érdeklődnek, hogyan vagyok. Ilyenkor udvariasan azt válaszolom, hogy „ez itt az én kérdésem” és máris elkezdem a vizsgálatot.

 

  • Foglalkozunk mi magyarok eleget a szívünkkel?

Úgy gondolom, még mindig nem. Az elmúlt évtizedek kampányainak köszönhetően az már talán átment üzenetként, hogy a mellkasi fájdalom megjelenésén kívül a csökkent fizikai terhelhetőség és a terheléskor jelentkező fulladás is figyelmeztető jelek a szívizom infarktushoz vezető úton. Ahhoz, hogy azt megelőzzük, rizikóbecslést kell végeznünk.

Sok rizikótényezőre kell figyelni, gondolok itt

  • testsúlyra, (ami nem egyszerűen kilók kérdése. Fontos, hogy mekkora a derékbőségünk és a nyakkörfogatunk, a testsúlytömeg indexünk.)
  • a dohányzásra
  • a mozgásszegény életmódra (ha tehetnénk, mindenhova autóval mennénk).

 

Nagyon fontos a társbetegségek jelenléte, kezelése:

  • a magas vérnyomás,
  • a cukorbetegség,
  • a magas vérzsír értékek,
  • a köszvény,
  • a COPD (krónikus obstruktív légzőszervi betegség)

mind-mind kezelést kívánnak.

 

  • Mikor gondoljunk először arra, hogy kardiológus felé kellene vennünk az irányt?

 

Azt mindenki megérzi, ha a fizikai terhelhetősége csökken. Ennek persze nem csak a szívbetegség lehet az oka. Mi magyarok sajnos ahogyan korosodunk, úgy egyre kevesebbet mozgunk és erről nem csak a reumatológiai betegségeink tehetnek. Sokan egyszerűen elfelejtik, hogy kardiomozgással mennyit tehetnek az egészségükért.
Mint említettem a szív és érrendszeri betegségeknél a megelőzés nagyon fontos, mert amikor baj van, akkor már sokszor vissza nem fordítható állapotok alakulnak ki szervezetünkben. Itt nem csak a szívizominfarktusra gondolok, hanem az agyi infarktusra (stroke), illetve a perifériás érrendszeri betegségre, tehát a végtagokban kialakuló érszűkületekre is, ez utóbbi esetén sokszor a végtag amputációja válik szükségessé. Tehát a szív és érrendszeri betegségeket ilyen értelemben egyként kell kezelnünk.

Mi orvosok gyógyszeres kezelésekkel jó esetben egy egyensúlyi állapotot tudunk elérni, aminek következményeként javul a betegek életminősége és a túlélés, ez utóbbi nem lebecsülendő eredmény.

 

  • Tehát a megelőzés a fontos?

Abszolút! Magyarországon a diétára sokszor azt mondják: sokba kerül. Valóban sok idő, mire elhagyjuk a korábbi berögzült rossz szokásainkat, átállítjuk a gondolkodásunkat, a napi étkezési rutinunkat. Sokszor nem is kellene mást tenni, csak felidézni gyerekkorunkban mennyire élveztük a mozgást, mennyivel sűrűbben ettünk keveset és nem ürítettük ki éjszaka a hűtőt.

 

  • Amikor már gondunk van…

…akkor a rendszeresség válik a legfontosabbá. Aki érbetegségekkel küzd, annak félévente, ha van gondja-ha nincs, meg kell jelennie ellenőrzésen. Ne induljon ki senki abból, hogy „nincs csillag a laborleletemen” és akkor minden rendben van, hiszen azok egészséges felnőtt emberek referencia értékei és nem a betegeké. A kortól, a nemtől, a vérnyomástól, a cukor- vagy vesebetegségtől, a korábbi agyi- vagy szívizominfarktustól függően egészen mások a javasolt  célértékek.

A másik a fegyelem. Ne kezdjen a páciens elhagyogatni egy-egy gyógyszert, mert „minek nekem például az Aspirin”. Bár elmondjuk, de nem biztos, hogy emlékezik rá, hogy ez gyógyszer lehet az egyik, amelyikkel gátoljunk a vérlemezkék összetapadását. Ezáltal egy vérrög képződését valahol a szervezetében. A szív és érrendszer „karbantartása” összetett feladat. Nem szabad a betegnek orvosi tanács, javaslat nélkül döntéseket hozni, változtatni a beállított kezelésén a „szomszédra” vagy az interneten olvashatókra hagyatkozva.

 

  • Általában egy magyar állampolgár mikor találkozik vizsgálatszerűen a szívével?

Ez nagyon változó. Említsünk meg azért egy pozitív irányt is. Egyre többen vannak, akik ha a felmenőik szívbetegségben szenvednek/szenvedtek (vagy haltak meg fiatalon, hirtelen), eljönnek vizsgálatra, akkor is, ha panaszmentesek.

 

Az estek kb. 80%-ban viszont továbbra is úgy kerülnek ide a páciensek, hogy már panaszosak, például gyakran fáj a fejük, folyamatosan magas vérnyomást mérnek, esetleg a vércukor vagy koleszterin értékük sincs rendben. Ilyenkor vagy maguktól, vagy a háziorvos tanácsára, esetleg a család nyomására jönnek vizsgálatra.

 

Az utóbbi időben egyre több a fiatal felnőtt, multicégnél dolgozó, menedzserszemléletű páciens is, akik egyszerűen kíváncsiak egészségi állapotukra. Vagy sportolás közben is tudni akarják a határaikat. Szigorúbbak lettek az aktív sportolók kötelező vizsgálatai, állapot felmérései is.

Itt a Sanitasban azt szeretem a legjobban, hogy van idő részletesen átbeszélni mindenkivel a jelenlegi állapotát, a vizsgálatainak az eredményeit, a gyógyulásához vezető utat is. Gondolok itt az életmód változtatásra és a gyógyszeres kezelésre.  Erre a kórházban sajnos nagyon limitált idő áll rendelkezésre.

 

  • Mi az, amit legutoljára áttörésként értelmezhetünk a szívgyógyászatban?

Itt Békés megyében, a gyulai kórházban már ötödik éve van lehetőség koszorúérfestésre. Ehhez korábban Szegedre kellett szállítani a betegeket. Ez az akut szívizom infarktus ellátásában jelent hatalmas előrelépést. Az infarktus esetén az egyik legfontosabb tényező az idő. Percek is számíthatnak. Minél tovább van elzáródva egy koszorúér, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az általa ellátott szívizom rész el fog halni. Aminek következtében a szív teljesítménye csökken, szívelégtelenség és szívritmuszavar alakulhat ki szövődményként.
Tehát szegycsont mögötti szorító, nyomó mellkasi fájdalom, fulladás esetén azonnal vizsgálat szükséges.

 

Már a megelőzés időszakában is fontos, hogy készüljön EKG, ultrahang és labor vizsgálat. A betegek érdeklődve vagy meglepetten nézik, amikor ultrahangos képeken megmutatom, hogy mennyire megvastagodott a szív fala a magas vérnyomás betegségtől, vagy mennyire tágak a szív üregei, melynek következtében gyengült a szívizom összehúzódásának ereje, emiatt alakulnak ki a szívelégtelenség tünetei.

Ekkor már nagyon fontos, hogy a beteg kontrollálja folyadék háztartását (napi bevitt folyadék és vizelet mennyisége), a vérnyomását, a testsúlyát és a fizikai aktivitását, valamint pontosan szedje a gyógyszereit.

Szívbillentyű hiba vagy a szívizom egy részének mozgászavara lehet, hogy nem okoz jelenleg panaszt a betegnek. Ezért fontos tudni, hogy az állapot romlása már visszafordíthatatlan folyamatokat okozhat. Sokszor a betegek csak ezt követően fogadják el a javaslatainkat az életmód változtatást, gyógyszeres kezelést és a rendszeres kontrollt illetően.

 

Gyakran látjuk, mellkasi panaszos betegeknél, hogy a nyugalmi EKG görbe szabályos. Ezért koszorúérbetegség gyanúja esetén szükséges terheléses EKG vizsgálatot elvégezni, melynek pozitivitása esetén coronarographiára (érfestésre) kerül sor. Ez utóbbi során igazolódhat a súlyos érszűkület, mely tágításával megelőzhetjük a szívizominfarktus kialakulását, esetleg egy későbbi hirtelen szívhalált.

 

  • Békés megyében élünk, ahol azt a vitát, hogy vajon szívnek a margarin vagy a vaj tesz-e jobbat, azt karika kolbászok keretezik. Milyen élelmiszert tekintsünk szívbarátnak?

Legalább hetente 1-2 alkalommal javaslom a hal fogyasztását. Legyen otthon az asztalon olajos növényi mag, dió, kesudió, tökmag, napraforgó, mind jótékony hatásúak. A tejtermékek közül a zsírszegényeket válasszuk, a husikból is a soványakat. Én nem szoktam semmilyen ételtől eltiltani a pácienseket. Lehet pörköltöt vacsorázni, de este 18 óra előtt. Utána igyunk 1-1,5 dl jó minőségű száraz vörösbort, majd sétáljuk legalább 30 percet,  hogy a zsír anyagcsere kapjon egy kis segítséget.

A konyhatechnikára is figyelni kell, nagy hő hatására a zsírok és az olajok is átalakulnak, így válik egészségtelenné már egy főzelék is. Én azt javaslom: tessék elfelejteni a zsíros, olajos rántást. Inkább a zöldség egy részét le kell turmixolni, megfőzni. Abból legyen a sűrű alap, amibe jöhet a durvábbra vágott rész.

 

Az állati eredetű zsírok kártékonyak. Egy esti szalonnasütés után másnap reggel levett labormintában is magasabbak lesznek a lipidértékek, mint ha salátát ettünk volna.
Néha szabad enni kolbászt vagy szalonnát, csak ne minden nap! Legyen „több nap, mint kolbász” és az aktív mozgás se maradjon el!

 

Minden betegnek tanítom a kardiotréninget – naponta 30 perc gyaloglás, kerékpározás, úszás azonos tempóban, folyamatosan, amely alatt a tréning pulzusnak a kiindulási érték másfélszeresének kell lennie.

Aki hajlandó ennyit megtenni az egészségéért, a statisztikák szerint várhatóan évekkel tovább élhet, mint aki nem.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Dr. Nagy Erzsébet még számos hasznos konyhai tippel és recepttel lepett meg minket, amiket a Sanitas Fb oldalán sorozatként rövidesen olvashatnak az érdeklődők.

Dr. Nagy Erzsébet – Belgyógyász, kardiológus szakorvos

Rendel:

Hétfőn             17 – 20 óráig
Szerdán            17 – 20 óráig

Bejelentkezés a +36-30/421-98-01 telefonszámon. www.sanitaskozpont.hu